Társadalmi szervezetek, köztestületek, (köz)alapítványok, egyházak, lakásszövetkezetek, vízitársulatok adózásának alapvető szabályai
2008/13
2008.03.07.
A társadalmi szervezetek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyházak a megyei/fővárosi bíróság nyilvántartásba vételével, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. A lakásszövetkezetek, vízitársulatok cégbírósági bejegyzésre kötelezettek. A jelölt szervezeteknek (együtt: nonprofit szervezetek) az adókötelezettségük keletkezésétől – a nyilvántartásba vételükről, illetve a cégbírósági bejegyzésükről szóló végzés jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül be kell jelentkezniük a székhelyük szerint illetékes első fokú állami adóhatóságnál, az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, benyújtásával.
A bejelentkezés céljára szolgáló nyomtatvány a „T201. számú Bejelentő és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek, külföldi vállalkozások, valamint tulajdonostársak közössége részére", illetve a „T201/T. számú Bejelentő és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok részére". Ez utóbbi nyomtatványon kell bejelentkezniük – a felsorolt szervezetek közül – a lakásszövetkezeteknek, vízitársulatoknak. A bejelentkezés alapján kapott adószámot az adózással összefüggésben minden esetben – a levelezéseken, a befizetéseken, a visszaigénylések alkalmával, a kibocsátott számlákon stb. – fel kell tüntetni.
Amennyiben bármely, a bejelentkezéskor közölt adat módosul, azt – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a változásbejelentésre is alkalmas hivatkozott számú lap(ok)on a székhely szerint illetékes első fokú adóhatóságnál be kell jelenteni.
A jelölt nyomtatványok bolti forgalomban kaphatók, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapjáról (www.apeh.hu) letölthetők.
A társadalmi szervezetek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, lakásszövetkezetek, vízitársulatok az éves beszámoló készítéséről és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságairól szóló külön kormányrendeletben [1] foglaltak alapján az egyszeres, vagy a kettős könyvvitel rendszerében teljesítik a beszámolókészítést alátámasztó könyvvezetési kötelezettségüket. Az egyházak könyvvezetési kötelezettségét a reájuk irányadó másik kormányrendelet [2] határozza meg.
Egyszerűsített beszámolót készíthet, s ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az a nonprofit szervezet (a közalapítvány kivételével), amely:
*
nem végez vállalkozási tevékenységet, az éves (alaptevékenységi) bevétel összegétől függetlenül,
*
vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes (alaptevékenységi és vállalkozási) bevétele két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg.
Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni, s ez esetben kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az a nonprofit szervezet, amely vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben az 50 millió forintot meghaladja. Közalapítvány kizárólag így járhat el.
Közhasznú beszámoló készítésére kötelezett a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány, amelynek könyvvezetési módját szintén az előzőekben leírtak határozzák meg. Ily módon – a közhasznúsági besorolással rendelkező jelölt szervezet – egyszeres könyvvitellel alátámasztott közhasznú egyszerűsített beszámolót, vagy kettős könyvvitellel alátámasztott közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít.
A jogi személyek – így a tárgybani szervezetek – a pénzeszközeiket kötelesek pénzforgalmi bankszámlán tartani, amelyhez bankszámlát kell nyitniuk.
A nonprofit szervezetek a megalakulásukra irányadó jogszabályok alapján elsődlegesen vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapíthatók, de céljaik megvalósítása érdekében – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathatnak.
A Tao. törvény [3] hatályos rendelkezései szerint a nonprofit szervezetek továbbra is feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az Art. [4] olymódon (egyszerűsítő eljárásként), hogy az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az adóévet követő év (2009.) február 15-éig. Más esetben valamennyi adózó az APEH-hoz akkor is köteles adóbevallást benyújtani, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Így például az adóévet követő év május 31-ei határidőre abban az esetben is be kell nyújtani a társasági adóbevallást, ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges, vagy 0 szaldós, vagy akkor is, ha nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót.
A Kszt.[5] 2. § (1) bekezdése szerint (teljes körű felsorolás) közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
* társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet,
* köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi,
* országos sportági szakszövetség,
* alapítvány,
* közalapítvány,
* közhasznú társaság,
* nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
* közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
* nonprofit gazdasági társaság,
* európai területi együttműködési csoportosulás,
* a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság,
* a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,
* a Magyar Rektori Konferencia,
amennyiben e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, s a közhasznúsági besorolását kérelmezi az illetékes bíróságtól. (A cégjegyzékben szereplő szervezetek besorolási kérelmüket a cégbírósághoz nyújtják be.)
A közhasznúságnak két fokozata lehetséges: a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú.
A közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó tevékenységek [6] az alábbiak:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi, rehabilitációs, tevékenység;
2.
szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása;
3.
tudományos tevékenység, kutatás;
4.
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
5.
kulturális tevékenység;
6.
kulturális örökség megóvása;
7.
műemlékvédelem;
8.
természetvédelem, állatvédelem;
9.
környezetvédelem;
10.
gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet;
11.
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
12.
emberi és állampolgári jogok védelme;
13.
a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
14.
sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;
15.
közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás;
16.
fogyasztóvédelem;
17.
rehabilitációs foglalkoztatás;
18.
munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások;
19.
euroatlanti integráció elősegítése;
20.
közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások;
21.
ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység;
22.
a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység;
23.
bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.
A kérelmező szervezet – kérelemhez csatolt – létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy milyen, az előzőek szerinti közhasznú tevékenységet folytat, illetve a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, továbbá politikailag semleges, illetve rendelkeznie kell az egyéb, a közhasznú működéssel kapcsolatos szabályokról (üléseinek rendje, gyakorisága, vezető tisztségviselők, iratokba betekintés, nyilvánosság stb.).
Az a társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány, amely a 2008. évben kért és kapott besorolást, először a 2008. évben alkalmazhatja a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy a kapott támogatásokról – a támogatót megillető kedvezményre jogosító adomány-igazolást – csak a közhasznúsági végzés jogerőre emelkedése napjától adhatja ki. A szervezet nem alkalmazhatja a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az adomány-igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az adomány-igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásának megfelelő előírásokat kell az adóév egészére alkalmazni. A 2008. évben újonnan alakuló társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány –, ha legkésőbb a nyilvántartásba vétel évének utolsó napján (2008. december 31-én) a közhasznúsági nyilvántartásba vétele is megtörtént – a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznúsági jogállásához kapcsolódó, adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére.
A Tao. törvény a kedvezmény rendszerében külön kezeli a két közhasznúsági fokozat szerinti, valamint a besorolást nem kért, vagy nem nyert szervezeteket, másoldalról az adományozó részére attól függően biztosít kisebb, illetve nagyobb mértékű kedvezményt, hogy mely besorolási kategória szerinti szervezetet támogat.
A szervezetet megillető – közhasznúsági fokozat szerinti – kedvezmények:
A közhasznú szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 10%-át, de legfeljebb 20 millió forintot. Kiemelkedően közhasznú szervezetnél a kedvezményezett mérték az összes bevétel 15%-ában került meghatározásra. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel – előzőek szerinti – adómentes mértékének meghaladása esetén a szervezetnek a kapott adomány Tao. törvény szerint meghatározott arányával, illetve összegével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha az adott adóév december 31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem áll fenn. Ha az adóév utolsó napján a szervezetnek az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, úgy a kapott adományok teljes összege növelő tétel. Állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás nem lévén, az adománynak csak a kedvezményezett mértéket meghaladó jövedelemtartalma adóköteles, a Tao. törvény 9. § szerinti adóalap-számítás figyelembevételével.
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 16%-a, illetve – a feltételeknek való megfelelés esetén – a 10/16%-a.
A közhasznú szervezetként be nem sorolt társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány adóalapját az általános szabályok szerint állapítja meg, az adományra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyásával. Ezen szervezetek támogatása ugyanis nem minősül – a Tao. törvény fogalmi meghatározása szerinti [7] – adománynak.
A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet a Tao. törvény 4. § 25. pontja szerint olyan, társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik. E szervezeteknél az adóalapjuk megállapítása során csökkentő tétel a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azon része, amelyet a szervezet az adóévben, vagy az adóévet követő adóévben a cél szerinti tevékenysége bevételét meghaladó költségei, ráfordításai fedezetére használ fel. A szervezet cél szerinti tevékenységét az alapító okirat, illetve az alapszabály nevesíti.
Az adománynak minősülő támogatásokról – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője, továbbá az (arra külön törvény szerint jogosult) egyház által – kiállítandó igazolások kötelező tartalmi előírásait az Szja törvény (ha magánszemély vagy egyéni vállalkozó az adományozó), illetve a Tao. törvény [8] (társasági adóalany adományozó esetére) rögzíti.
Adókedvezmény (az Szja törvény szerint) [9], illetve az adózás előtti eredmény csökkentése (a Tao. törvény [10] szerint) csak igazolás alapján érvényesíthető, amely igazolásnak tartalmaznia kell:
*
mindkét fél (a kiállító és az adományozó) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét/lakcímét, adószámát/adóazonosító jelét,
*
az adomány összegét,
*
a támogatott célt,
*
a kiállító közhasznúsági fokozatát (kivéve, ha egyház, vagy közérdekű kötelezettségvállalás szervezője a kedvezményezett).
Az igazolást, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év (2009.) január 31-éig kell az adományozó rendelkezésére bocsátani.
A társadalmi szervezetek közül az országos érdekképviseleti szervezetek – annak ellenére, hogy közhasznúsági besorolásra nem jogosultak – mégis adóalapjukat a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítják meg.
