A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását.

 

A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.

A  szerződési jog a kötelmi jog része.

A szerződések lehetnek egyoldalú kötelmek , kétoldalú és többoldalú kötelmek. Egyoldalú szerződés esetén csak az egyik fél tartozik szolgáltatással, ilyenek jellemzően az ingyenes szerződések. Kétoldalú kötelmek esetén jellemző, de nem szükségszerű a visszterhesség.  A felek szerződési szabadságából következik, hogy az egymással egyenértékű szolgáltatásokat tartalmazó kötelmektől szabadon eltérhetnek. Ennek egyetlen korlátja van, a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadhatósági ok (bírói gyakorlat értelmében 40%-ot meghaladó értékkülönbözet). Mivel megtámadhatósági okról van szó, ez sem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, csak a bírói út igénybevételét teszi lehetővé.

Szerződést lehet kötni: szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással. De mégis a legbiztosabb az írás, hisz ez által sok problémát el lehet kerülni.

Az írásbeli forma lehet: egyszerű írásbeli forma, minősített írásbeli forma (tanúk, ügyvéd), közokirat forma (bíróság, közjegyző).

 

Kérdezzen-Válaszolok                          időpontot adok: 06-20-354 8963

 

Prakszisomban leggyakrabban előforduló szerződések:

 

Házassági szerződés, házassági vagyonjogi szerződés

Ingatlan adásvételi szerződés infó        Adásvételi szerződés ellenjegyzés

A társasági szerződés társasági formától független kötelező elemeit a társasági törvény  sorolja fel, melyek:

 

- a társaság cégneve és székhelye

- a társaság tagjai,

- a társaság főtevékenysége

- a társaság jegyzett tőkéje,

· a tagok vagyoni hozzájárulása,

· a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módja és ideje,

- az alapításkor kijelölt vezető tisztségviselő(k), (ahol szükséges a felügyelő bizottsági tagok, az első könyvvizsgáló lakóhelye, székhelye),

· a természetes személyek anyja neve,

· a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási száma,

- a társaság képviselete, a cégjegyzés módja,

- a társaság működésének időtartama.

 

A fentieken túlmenően a törvény az egyes társasági formákra vonatkozóan még előír kötelezően szerepeltetendő elemeket.

 

A vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, feladatait csak személyesen láthatja el, a megbízás időtartama a társasági szerződésben rögzítendő, és ez legfeljebb 5 év lehet (ha a társasági szerződés másként - rövidebb időtartamról - nem rendelkezik), a vezető tisztségviselő újraválasztása lehetséges, korlátlan alkalommal, és a vezető tisztségviselők bármikor indoklási kötelezettség nélkül visszahívhatók a társaság legfőbb szervének döntése alapján.

A vezető tisztségviselő a megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el, rá a jogok és kötelezettségek tekintetében a társasági jogi jogviszony, valamint a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók.

 

A  törvény  lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződés, vagy alapszabály rögzítse, hogy a társaság saját tőkéjéből történő kifizetés(ek) előtt a vezető tisztségviselők írásban kötelesek nyilatkozni, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezői érdekeket.

A társasági szerződés, vagy alapszabály arról is rendelkezhet, hogy a társaság legfőbb szerve évente napirendre tűzze és értékelje a vezető tisztségviselő(k) munkáját, és határozzon a részükre adható felmentvény tárgyában.

A felügyelőbizottság létszáma: 3 - 15 fő, a tagok határozatlan időre is választhatók (feltéve, hogy a vezető tisztségviselők megbízatása is határozatlan időre szól, és ezt a társasági szerződés/alapszabály rögzíti), a felügyelőbizottsági tagokra a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A jogszabály előírásai alapján a gazdasági társaságnál a társasági szerződés, vagy az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy bármely ügydöntő határozat meghozatalához a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges, ilyen esetekben a felügyelőbizottság jogköre bővebb, a jogalkotó ezt nevezi ügydöntő felügyelő bizottságnak.

 

Az első könyvvizsgáló adatait a társasági szerződésnek tartalmaznia kell, a további időszakokra vonatkozóan azonban a legfőbb szerv választja a könyvvizsgálót és ezt nem szükséges a társasági szerződésben rögzíteni. A társasági törvény előírásai szerint kötelező a könyvvizsgáló azon társaságoknál, ahol az Számviteli Törvény, vagy más törvény (pl. köztulajdon védelme) előírja, valamint részvénytársaságok esetén.

Lap tetejére Szerződések joga

Írjon! - Válaszolok                            Kérdezzen-Felelek! 06-20-354 8963

Életjáradéki szerződés és ingatlan

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg - esetleg terménymennyiség - időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles, míg a másik ezért cserébe általában valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, de elképzelhető az ingyenesség is. Az ellenszolgáltatás jellemzően ingatlan.

Ne felejtsük el a szerződést írásba foglalni, hiszen ez az érvényességi feltétele.

Maga a szerződés az életjáradékra jogosult fél haláláig áll fenn. Ez az úgynevezett szerencseelem a szerződésben. Előfordulhat ugyanis, hogy ő hosszú évekig fog még élni, s ilyenkor a kifizetett életjáradék összege meghaladhatja akár az ingatlan értékét is, de az is lehet, hogy jóval hamarabb eltávozik, mint azt várhatnánk, s így az életjáradékot fizető fél jár jól.

Ha valaki a szerződéskötéssel életjáradék fejében a tulajdonában levő ingatlant a járadékfizető félre átruházza, az ingatlan már a szerződés megkötésekor az életjáradékot folyósító tulajdonába kerül.

Az életjáradéki jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni, mint az ingatlan terhét. Ezt célszerű is megtenni, mivel ez lehetővé teszi azt, hogy amennyiben a kötelezett  nem fizet, úgy az életjáradékra jogosult akár az ingatlan elárverezésével behajthatja az őt megillető összeget.

 

A bíróság az életjáradéki szerződést mindként fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés  fenntartását lehetetlenné tenné.

Felhívom figyelmüket kedves Olvasómnak, hogy minden esetben tanulmányozzák át alaposan a szerződés azon pontjait, amelyben arról esik szó, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a járadékfizetésre kötelezett nem fizet, valamint figyeljenek arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szerepeljen, hogy az eredeti tulajdonost haláláig használati jog és életjáradéki jog illeti meg. Lényeges, hogy a tulajdoni lapon a szerződő feleken kívül harmadik fél neve nem szerepelhet.

Lap tetejére Szerződések joga

 

Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet.

 

A tartási szerződést írásban kell megkötni.

 

A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.

 

A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.

Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.

 

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.

Lap tetejére Szerződések joga

Írjon! - Válaszolok                            Kérdezzen-Felelek! 06-20-354 8963

A vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemei.

A vállalkozási szerződés csak akkor jön létre, ha a felek legalább a következőkben megállapodnak: meghatározzák a szolgáltatás tárgyát, annak mennyisége és minősége figyelembevételével. A műszaki leírásban rögzítik a fontosabb adatokat, mely általában a szerződés melléklete. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják. Meg kell határozni a vállalkozói díj összegét, valamint a teljesítési határidőt.