Vagyonmegosztás, Vagyonjogi per
Az alábbiakban a vagyonmegosztás módjáról olvashat.
Házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Ide vonatkozó rendelkezéseket az új PTK. Negyedik könyv szabályozza.
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér. Ezen kívül a házassági életközösség fennállása alatt is megszüntetheti a bíróság. Ez csak fontos okból, valamelyik házastárs kérelmére történhet.
Házastársi vagyonközösség megszűnt.
Bontókereset benyújtása előtt érdemes, vagyonmérleget készíteni.
Mit tartalmazzon a vagyonmérleg?
Külön vagyont és közös vagyont, valamint a tartozásokat.
Osztatlan közös tulajdon,
mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt együttesen, sőt akár külön-külön is szereztek.
Természetesen nem része a közös vagyonnak, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Mit jelent a különvagyon?
Elsősorban ami a házasságkötés előtt a tulajdonában volt,
másodsorban házasság alatt is szerezhetett különvagyont,
öröklés és ajándékozás útján.
A vagyonközösség megszűnése után, bármelyik házastárs követelheti a vagyon megosztását.
Házastársi vagyonmegosztás
A felek közötti vagyonjogi megállapodás létrejöhet, váláskor vagy válás előtt. Válásról mindig a bíróság dönt. Vagyonmegosztásról nem feltétlenül.
Vagyonmegosztás peren kívül
A peren kívüli megállapodáshoz nem kell a bíróság jóváhagyása és az a PTK. értelmében alapvetően nincs alakszerűséghez kötve. Így létrejöhet akár szóban, akár írásban, de még ráutaló magatartással is, ha csak ingóságokat kell megosztani. Ingatlanoknál azonban más jogszabály meghatározott formához köti.
Váláskor, ha a felek között egyezség van, ajánlatos ügyvéd előtt ingatlan vagyonmegosztási szerződés kötni. Ingatlan megosztás pl. magához váltással, vagy értékesítés útján (a hitel levonása után maradt összegen osztoznak).
2014-től illetékmentes, a házassági vagyonmegosztás többletvagyon szerzés esetén is.
H-p, 9-18-ig, Hívjon!
06-20-354 8963 vagy
Vagyonmegosztás perben
A perbeli egyezség megkötése lehet:
–kötelező (pl. megegyezéses bontásnál),
–de létrejöhet pusztán
a felek akaratából is.
Amennyiben a felek megállapodása teljesíthetetlen, végrehajthatatlan kitételeket tartalmaz, az ilyen egyezség jóváhagyását a bíróság megtagadja.
Vagyonmegosztás tényállásos bontásnál
Bírósági ítélettel történő rendezésnél a felek teljes vagyoni helyzetét fel kell deríteni. A bírói ítélet elengedhetetlen segédeszköze a vagyonmérleg. A bíróság hivatalból nem folytathat le bizonyítást, hanem a felek által rendelkezésre bocsátott peradatok alapján kell valamennyi vagyonmegosztási igényről döntenie.
Bontókeresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset is összekapcsolható, illetve az ilyen igény viszont keresettel érvényesíthető.
Előfordul, hogy a felek a kötelék és a vagyonjog kérdésére egyaránt kiterjedő ítélet ellen csak a vagyonjogi kérdésekben terjesztenek elő fellebbezést. A vagyonjogtól függetlenül a kötelék kérdésében hozott ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedik.
A vagyonjogra a fellebbezési kérelem és a csatlakozó fellebbezés utólag sem terjeszthető ki. Ekkor már a bontópertől független, polgári vagyonmegosztási pert tudnak indítani, ami anyagilag nem előnyös az elvált felek számára.