HÍVJON!
06 20 354 8963
KÉRJEN AJÁNLATOT
Öröklési jog, végakarat, kötelesrész
megosztás

ÖRÖKLÉSI JOG

Végrendelet készítés, ellenjegyzés, letétbe helyezés.

– Öröklési jog

Öröklési illeték

Életjáradéki szerződés készítése, ellenjegyzése.

– Hagyatéki eljárással összefüggő jogtanácsadás és képviselet ellátása.

– Öröklési jogvitában jogi megoldás.

– Örökölt üzletrész,  cégtulajdon változás cégbírósági bejegyzés.

  • Örökölt közös tulajdon megszüntetése.
  • (Társtulajdonos kivásárlása, vagy eladás a társtulajdonos beleegyezésével)

Időpont foglalás telefonon: 20-354 8963     vagy     Ajánlatkérés>> 

Jogi tanácsadás Budapesten 10.000.-Ft/megkezdett óra.

Új öröklési jogi szabályok

Az új PTK. HETEDIK Könyv öröklési jogszabályaiból, azokat emelem ki, amelyek 2014. március 15.-én megváltoztak.

A törvényes öröklés változásai

Mit örököl a házastárs?

Házastárs

A törvényes öröklés legjelentősebb változása: a házastárs öröklése. A házastárs öröklési jogi helyzete az új szabályozási környezetben ahhoz igazodik, hogy az örökhagyó leszármazója vagy szülője mellett, illetőleg egyedül örököl. Ha leszármazó mellett örököl – a hatályos szabályoktól eltérően –holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, -az új szabályok kizárják a túlélő házastárssal szemben a haszonélvezeti jog korlátozását (megváltását), és ez a jog újabb házasságkötés esetén sem szűnik meg– azonban az kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés a) pont], míg állagörökös – egy gyermekrész erejéig – a hagyaték többi részében [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés b) pont]. Ha leszármazó nincs (vagy nem örökölhet) és a házastárs az örökhagyó szülei mellett örököl, megszerzi ugyanúgy az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat [Ptk. 7:60. § (1) bekezdés]; ezen felül a fennmaradó hagyaték felét örökli [Ptk. 7:60. § (2) bekezdés]. (Ez utóbbi esetben a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.)

Változások a VÉGINTÉZKEDÉS körébe

A végintézkedés jelentősége megnő, mert részben megkerülhető vele, a törvényes öröklés szabályai folytán létrejövő „kényszerű jogközösség” előfordulásának lehetősége a túlélő házastárs és vele egy sorban öröklő személyek (leszármazó, szülő) között.
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék (Ptk. 7:12. §).

Hogyan írjak Végrendeletet?

Végrendelet

Az írásbeli magánvégrendelet általános érvényessége, egyrészt elegendő a készítés helyének a feltüntetése, másrészt az örökhagyó által saját kezűleg írt, un. holográf [Ptk. 7:17. § (1) bek. a) pont] végrendelet esetén elegendő az utolsó lap aláírása.
Új fajtája a közös végrendelet, mert más szabályok érvényesülnek: szükséges a másik házastárs nyilatkozata [Ptk. 7:23. § (2) bek. a) pont] is.
A szóbeli végrendeletre kivételesen akkor van lehetőség, ha az örökhagyó nem tehetett írásbeli végrendeletet (vö. 7:20. §). Emellett a hatályát szűkíti 30 napra (7:45. §). Feltétel, hogy a bíróság meg tudja állapítani a szóbeli végrendeletről, hogy az érvényes és létrejött. Pl. a megfogalmazó, a szerkesztő és a leíró közreműködőnek minősül. Azaz a nekik szóló, vagy az õ hozzátartozójuknak adott juttatás érvénytelen lesz [Ptk. 7:19. § (1) bek.]. Ettől eltérő új rendelkezés a Ptk. 7:19. § (4) bekezdése: a jogi személynek rendelt juttatásban közremûkődőnek kell tekinteni a rendelkezésben foglalt személyi kört.
A Ptk. 7:24. § szerint a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a rendelkezés nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.
Az örökösnevezésnek új szabálya az utóörökös nevezésének a lehetősége. Egyrészről akkor, ha az elő örökös a házastárs vagy helyettes gyámrendelés történik [Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdés]. Ilyenkor van rá lehetőség, hogy egyben nevezzen meg másodsorban is örököst. Az elő örökös visszterhes ügyleteket megkötheti, illetőleg a szokásos mértékű ajándékot meg nem haladó adományokat tehet. Csak ebben a körben illeti meg az elő örököst a rendelkezési jog.

Változások a KÖTELESRÉSZ szabályaiban

Kötelesrész fogalma: a hagyatékban történő részesedés minimuma.

1. A kötelesrészre jogosult nem tekinthető örökösnek, és igénye ugyan az örökhagyó halálával keletkezik, de az nem a hagyatékkal szemben, hanem a hagyatékban részesítettekkel szemben érvényesíthető. A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el. (Ptk. 7:76. §).

Ki kérhet kötelesrészt?

Kötelesrész

2. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (Ptk. 7:75. §). A felsorolt személyek a törvény sorrendjében jogosultak a kötelesrészre, ha őket az örökhagyó nem tagadta ki. A kitagadás az örökhagyónak a végintézkedésben tett nyilatkozata, amellyel a kötelesrészre jogosultat valamely a törvényben meghatározott és a végintézkedésben kifejezetten megjelölt okból megfosztja a kötelesrésztől. Ha a kitagadás érvényes vagy az megbocsátás miatt nem válik érvénytelenné [vö. Ptk. 7:79. § (1) bekezdés], illetőleg hatálytalanná [vö. 7:79. § (2) bekezdés] a jogosult a kötelesrészre nem tarthat igényt. A kitagadásnak csak a törvényben meghatározott okokból van helye. Az új Ptk. 10 kitagadási okot nevesít: 7:78. § (1) bekezdés a)–g) pontjai, és a 7:78. § (2)–(4) bekezdései. Új eleme a kitagadási okoknak a durva hálátlanság
3. A kötelesrész alapja továbbra is a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke [Ptk. 7:80. § (1) bekezdés]. Új rendelkezése a Ptk.-nak, hogy a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét.
4. A kötelesrész mértékét az új Ptk. leszállította: az a törvényes örökrész harmada lett. (Ptk. 7:82.)

Dr. Mohos G. ügyvéd Bp.

Dr. Mohos G. ügyvéd Bp.

itt olvassa, új bejegyzésemről értesítem! 

Ügyvéd elérhető:

1134 Budapest,
Bulcsú u.19.
Ügydélfogadás:
egyeztetett időpontban
Hívható:
h-p: 9-18 óra
06-20-354 8963
06-1-239 5434
Levélírás 0-24 óra
mohos.gabor@upcmail.hu
iroda@mohos-ugyved.hu

Oszd meg kérlek!
Ezt a honlapot dr. Mohos Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamarába 2006 évben bejegyzett egyéni ügyvéd tartja fenn, (55076872-1-41) az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Felelősség biztosításom a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesületénél van.

Copyright © 2016 Dr. Mohos Gábor ügyvéd Bp.

valas.lap.hu | ingatlan.lap.hu | jog.lap.hu

Dr. Mohos Gábor - Ügyvéd Budapest | 06 1 239 5434 | 1134 Budapest Bulcsú utca 19. | mohos.gabor@upcmail.hu