-Tiszteletem! Tanácsot szeretnék kérni.
Feleségem beadta a válókeresetet a bíróságra. Azt szeretném kérdezni, hogyha bejelentkezem állandó lakcímre anyámhoz, és a későbbiekben elválunk, az mennyiben befolyásolja majd az ingó és ingatlan anyagi javak elosztását? Tehát, ugyan úgy jogosult leszek mindennek a felére, attól függetlenül, hogy más az állandó lakcímem?
Köszönöm. Várom válaszát.
Tisztelettel: S. I.
T. Uram! Igen, a vagyonmegosztást az Ön lakcíme nem befolyásolja. Az életközösség ideje alatt közösen megszerzett ingó és ingatlan anyagi javak fele Önt megilleti, kivéve a különvagyont, ha vagyonjogi szerződésben azt korábban meghatározták. Dr. M. G. ügyvéd
-2010/4/9 Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném megtudni, hogy jogilag érvényes e az olyan elismervény amely köztem és az élettársam közt jött létre. Kölcsön kaptam a páromtól X forintot és Ő kézzel írt egy elismervényt 2005-ben, határozatlan ideig tart a kölcsön. Átszámolta akkor dollárba és az összeg is x dollárként szerepel az elismervényen. Amikor vissza tudom adni az akkori dollár árfolyam szerint kéri vissza!
A nevem, az adataim és a személyigazolványom száma szerepel rajta és a dátum, aláírásom más nem!
Kérem, legyen szíves megmondani ez így érvényes?
Köszönöm a segítségét. Tisztelettel: W.M.
Tisztelt Asszonyom!
Igen, érvényes az Ön által aláírt elismervény. Dr. M.G. ügyvéd.
-2010/3/22 Tisztelt Ügyvéd úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy kinek milyen joga van haszonélvezetnél.
A történet lényege, hogy férjem megvásárolta az édesapja önkormányzati lakását 1/1 tulajdonban és ez is az állandó lakcíme, továbbá Ő állja a közös-költséget, amely tartalmazza a víz+ csatorna díjat is.
Édesapjának holtig tartó haszonélvezeti joga lett ezen a lakáson.
Az édesapa beköltöztetett maga mellé egy hölgyet.
Megteheti-e ezt a tulajdonos tiltakozása ellenére?
És beköltöztethet-e a tulajdonos is valakit a haszonélvező beleegyezése nélkül?
Előre is köszönöm válaszát: M. Zs.
Tisztelt.Asszonyom!
1.Igen, a haszonélvezőnek joga van bárkit befogadni.
2.A tulajdonos, csak a haszonélvező beleegyezésével költöztethet be valakit.
Tisztelettel. Dr. M. G. ügyvéd
-Tisztelt Mohos Gábor ügyvéd úr!
Abban kérném a segítségét, hogy már 23 éve megvan a telkünk, ami 1200 nm, még anno kézzel mérték ki. És egyből be is lett kerítve. A hátsó földterületet megvették 3 éve. Ami nem is lenne baj, csak hogy 300 nm-t magának igényel a miénkből.
Mert hogy most lézeresen mérték ki neki, és vagy akkor, vagy most csúszás van. Az ő elgondolása szerint 5 m-t kéne menni a mellettünk lévő szomszéd felé, és neki is, míg helyes nem lesz a lézeres szerint.
Ezt megteheti?
Kb. 15 éve át lett minősítve a telek szántóról zárt körű kertté.
És akkor is kijöttek és mindent rendben találtak.
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: B. K.
Tisztelt Uram! Ezt a bíróság tudja eldönteni. Dr. M. G. ügyvéd
-2010/3/20 Tisztelt Ügyvéd Úr!
Haszonélvezeti jogom van, egy ingatlan 50%-án, melyről szeretnék lemondani. Mivel a házat el szeretnénk adni, érdeklődnék, hogy érdemes-e eladás előtt lemondani a haszonélvezeti jogomról, vagy ráér eladáskor is.
Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelettel: S. Z.
T. Uram!
Az adásvételi szerződésben kell lemondania a haszonélvezeti jogról.
Tisztelettel. Dr. M. G. ügyvéd
-Tisztelt Ügyvéd úr!
Édesapám elhunyt. Meg szeretném tudakolni, hogy a személy gépkocsit kinek lenne előnyös örökölni?. Édesanyám nevére (nincs jogosítványa) vagy az unokaöcsémre, (van jogosítványa és a szüleim vérszerinti unokája).
Vagy az én nevemre lenne olcsóbb átírni? Ketten vagyunk testvérek, és én a kisebbik lányuk vagyok, de én külföldön élek, de van állandó lakcímem Magyarországon.
Kérném Önöket, adjanak felvilágosítást, mert én elveszek a paragrafusok útvesztőiben.
Még nem volt meg a hagyatéki tárgyalás, tudjuk csak utána lehet intézkedni, de addigra képben szeretnénk lenni.
Köszönöm, Tisztelettel: K.. I
Tisztelt Hölgyem!
A gyermek és feleség fizeti a legkisebb örökösödési illetéket. Önnek van egy testvére, ő nem örökölheti? Tisztelettel. Dr. M. G. ügyvéd
-2010/3/17 Tisztelt. Ügyvéd Úr!
1975-ben vásároltunk egy telket (50-50%-ban) az Öcsémmel együtt. (Osztatlan közös tulajdon).1979-ben házasságot kötöttem, mely házasság a mai napig fennáll.1980-ban a férjemmel közösen elkezdtük építeni a családi házunkat, melyre mindkettőnk nevére megkaptuk az építési engedélyt, az építési kölcsönt, majd a lakhatási engedélyt. Minden költséget közösen fizettünk, így azt hittük, hogy a felépítmény mindkettőnk tulajdona.
Most tudtuk meg, - mivel az Öcsém és az én nevemen van a telek - hogy a férjem nevén nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban tulajdoni hányad a felépítményre.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a jogos tulajdonrész a férjem nevére kerüljön?
Tisztelettel: M. Ené
Tisztelt Asszonyom!
Megállapodást kell készíteni, amelyben megállapítják, hogy az ön férje ráépítés jogcímén szerzett tulajdonjogot az adott ingatlanban. A megállapodást ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni és benyújtani a földhivatalba.
Tisztelettel. Dr. M. G. ügyvéd
Tisztelt Dr. Mohos Gábor !
Ingatlanjoggal kapcsolatos a kérdésem.
Családommal egy többlakásos társasházban élünk (nem lakótelep), melynek telekhatárain belül felszíni parkolóhelyeket alakítottak ki.
Ezek a társasház lakóinak közös használatában vannak. Saját tulajdonú egy sincs.
A közterület, azaz az utca, ill. közút felől szabadon megközelíthetők.
A házban több lakást is albérlő lakik, többek között a közvetlenül melletünk lakó is kiadja a lakását.
Kérdésem lényege: az albérlőknek milyen jogai vannak a közös területtel, azon belül is a közös parkolóhelyekkel kapcsolatban?
Megilleti-e a használat joga a "valódi" tulajdonosokkal szemben, ill. azok rovására?
Egy weboldalra ezt találtam:
"szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki."
A társasház alapító okiratában nem találtam erre vonatkozó passzust.
Várom válaszát, köszönettel: J. B.
Tisztelt Uram!
A lakás használójának joga van a parkolóhely használatához.
A parkolóhely a társasház lakásaihoz tartozik, tehát a lakáshasználók a parkolót is használhatják.
Tisztelettel: Dr.M.G.ügyvéd
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Arra szeretnék választ kapni Öntől, hogy mivel a férjem nemrég hunyt el
ezért a közeljövőben lesz a hagyatéki tárgyalás.
A kérdésem csak az lenne, hogy ha a férjem után örökölne a fiam egy
zártkerti ingatlant, a későbbiekben meg tudja-e terhelni a Bank, ha éppen
elmaradna a fizetési kötelezettségével. Erre szeretnék Öntöl választ
kérni, mert ennek függvényében döntöm majd el a telek sorsát
Köszönettel. B.Mné
Tisztelt Asszonyom!
Az ingatlanra- az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultjának engedélye
nélkül- bejegyezhető a jelzálog jog.
Dr.M.G. ügyvéd
Többen kérdezték:
-Kötelező az elektronikus cégeljárás?
2008. július 1-jétől csak elektronikus cégeljárás létezik.
-Szükségem van ügyvédre?
Ezt a legegyszerűbb módon úgy ellenőrizheti le, ha röviden leírja jogi problémáját e-mailben. Mindenképp szüksége van ügyvédre abban az esetben, ha a jogszabály ügyvédi ellenjegyzést vagy ügyvédi jelenlétet ír elő. Ezen kívül érdemes igénybe vennie ügyvéd szolgáltatását minden esetben, ha szerződést köt, hogy az Ön akaratával mindenben megegyező jogügylet jöjjön létre és a későbbiekben a költséges és hosszadalmas jogvitákat elkerülhesse.
-Megéri-e ügyvédet igénybe vennem?
Ez attól függ, hogy az adott élethelyzetben, szerződéses viszonyban mennyire érvényesülnek az Ön érdekei és az milyen mértékű következménnyel jár? Egy nem jól megfogalmazott szerződés, egy téves hivatali ügyintézés vagy egy gyenge perbeli fellépés kapcsán akkora kárt szenvedhetnek érdekei, amelynek az ügyvédi munkadíj csak a töredéke lett volna.
-Mikor érdemes az ügyvédet felkeresni?
Az ügy minél korábbi szakaszában, lehetőleg a megállapodás, szerződés megkötése előtt.
-Ingatlan vásárlásnál mikor kell az ügyvédi munkadíjat és bejegyzési díjat fizetni?
A költségek a szerződés aláírásakor esedékesek.
-Tisztelt Ügyvéd Úr!
A fiam válóperével kapcsolatban szeretném kérni a véleményét.
Jogos-e a menyemnek az a követelése, hogy minden tartozásának a felét a fiamnak kell megfizetni, még a személyes hitelkártyáján levő tartozások felét is? A menyem élettársi közösségben él jelenlegi párjával
Fiammal a hivatalos életközösség akkor szűnt meg, mikor elköltözött a menyem. Akkor nem volt vagyoni vita, mivel közös vagyonnal, és ingósággal nem rendelkeztek.
Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Mária
Tisztelt Asszonyom!
A bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a hivatkozott tartozások az életközösség megszakadása után keletkeztek-e, illetve a tartozás mekkora hányada keletkezett az életközösség megszakadása után.
Az ön fiának a perbeli kötelezettsége annak bizonyítása, hogy a feleség tartozásai az életközösség megszakadása után keletkeztek.
Tisztelettel: Dr Mohos Gábor ügyvéd
-Kedves Ügyvéd úr!
Testvérem idén januárban elvált. 50-50 % közös tulajdonban van a volt feleségével egy lakás. Testvérem többször felajánlott már bizonyos összeget ex-feleségének, aki egyik nap rábólint, másnap visszavonja, aztán az új ajánlatra megint rábólint, és két nap múlva megint visszavonja. Ez így megy hosszú hetek óta. Személyesen nem hajlandó testvéremmel találkozni. Szeretném megkérdezni, van-e valami bírósági útja annak, hogy a volt feleség kötelezve legyen a megállapodásra? Elvégre Öcsémben a jó szándék megvan. Ez így megy majd 30 évig? Megteheti ezt valaki?
Mielőbbi válaszát köszönöm szépen.Zsuzsa
Tisztelt Hölgyem!
Közös tulajdon megszüntetése iránt, vagy házassági vagyonjogi pert lehet indítani.
A közös tulajdon megszüntetése során a bíróság dönti el, hogy a felek értékesítik az ingatlant, vagy az egyik fél magához váltja a másik fél tulajdoni hányadát. A bíróság nem alkalmazhat olyan megoldást, ami ellen mindkét fél tiltakozik.
Tisztelettel: Dr Mohos Gábor ügyvéd
-Tisztelt Ügyvéd úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a férjemmel van egy közös
ingatlanunk, és azt szeretném megtudni, hogy ha megfelezzük az ingatlan eladási árát jár-e belőle a 5 éves fiunknak is.
Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel: Tné
Tisztelt Asszonyom!
A házassági vagyonközösség a házassági kapcsolatban álló személyek között jön létre. Ennek megfelelően a házassági vagyon megosztása is csak a két házasfél között történik, főszabály szerint 1/2-1/2-ed arányban.
A házasságból származó közös kiskorú gyermek nem részesedik a házastársi közös vagyonból a házasság felbontása eredményeként.
Tisztelettel: Dr Mohos Gábor ügyvéd
