SZERZŐDÉSEK JOGA, szerződés ellenjegyzés.
Tisztelt ügyfeleim jogi problémáit legtöbbször, egy vagy több OKIRAT szerkesztésével, ügyvédi ellenjegyzésével tudom megoldani. A bírósági beadványok, kérvények szakszerű megírása, kihatással lehet az ügy végső kimenetelére.
Az okiratok másik nagy csoportja a szerződések, amit törvények is szabályoznak.
Praxisomban az alábbi szerződések gyakoriak, melyek érvényességét a Ptk. kötelező alakisághoz és ügyvédi ellenjegyzéshez köti:
- INGATLAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
- INGATLAN ADÁSVÉTELI ELŐSZERZŐDÉS
- AJÁNDÉKOZÁSI szerződés
- ÉLETTÁRSI vagyonjogi szerződés
- TARTÁSI / Életjáradéki
- Létesítő Okirat
- VÁLLALKOZÁSI szerződések
Ptk. HATODIK könyv KÖTELMI JOG, A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI
6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) Felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
6:191. § [A szerződés felek általi módosítása]
Ingatlan Adásvételi Szerződés
Jogszabályi hátterét a Ptk. 6:215.§ – 6:227.§ írja körül.
Ingatlan adásvételi szerződés ellenjegyzés>>
Ingatlan Ajándékozási szerződés
Az adásvételi szerződéshez hasonlóan, az ingatlan ajándékozást is ügyvéd által ellenjegyzett szerződésbe kell foglalni. Földhivatalba be kell nyújtani, hogy az ingatlan nyilvántartásba be legyen jegyezve a tulajdonjog változás. A szerződést meghatalmazott is aláírhatja, ha rendelkezik közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazással.
Az ajándékozási szerződésről ezt írja a Ptk. 6:235. § [Ajándékozási szerződés]
(2) Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni, ha a szerződés tárgya ingatlan. A megajándékozottnak nyilatkoznia kell, hogy elfogadja az ajándékot. Az ajándék visszakövetelés eseteiről a 6:237.§ rendelkezik.
Az ingatlan ajándékozás, az adásvétel mellett a másik fő tulajdonjog átruházási lehetőség, de figyelembe kell venni az eltérő illetékszabályokat. Csak egyenesági rokonnak, házastársnak vagy testvérnek történő ajándékozás esetén kedvezőbb. A kedvezményezett körben megajándékozott nem fizet vagyonszerzési illetéket, azaz illetékmentes. Az ajándékozó nem fizet Szja-t, mert nem keletkezik adóköteles jövedelme. A földhivatali eljárás költsége 2024.07.29.-én 6.600.-Ft-ról 10.600.- Ft-ra változik. A tulajdoni lap kiváltás pedig 4.800 .- Ft., az adásvételhez hasonlóan.
Ingatlan Adásvételi Előszerződés
Adásvételi előszerződés kötésre akkor lehet szükség, ha előre láthatóan, hat hónapon belül az eladó nem tudja birtokba adni az ingatlant. Ezenkívül pl. az örökség még nincs bejegyezve az ingatlan nyilvántartásba. Vagy a vevőnek van szüksége több időre a vételár előteremtéséhez. Az előszerződésben a felek kötelezettséget vállalnak a szerződés megkötésére. Minden lényeges elemet rögzíteni kell.
6:73. § [Előszerződés]
(1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
(2) Előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni.
Vissza Ingatlan szerződés ADATOK oldalra>>
Élettársi vagyonjogi szerződés
Új Ptk. Hatodik könyv, Kötelmi jog rendelkezik az élettársi kapcsolatról.
A házassági szerződéshez hasonlóan érdemes kötni élettársi vagyonjogi szerződést, még akkor mikor a bizalom fennáll.
Élettársi vagyonjog
6:515. § [Az élettársi vagyonjogi szerződés]
(1) Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. Akkor érvényes a szerződés, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet.
(3) Harmadik személyekkel szemben a szerződés akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették. Vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
(4) Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
6:516. § [Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer]
(1) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
(2) Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
(3) Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
(4) Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
6:517. § [A lakáshasználat szerződéses rendezése]
(1) Az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt az élettársak a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve. VAGYONMEGOSZTÁS>>
Házassági / Élettársi vagyonjogi szerződés
ügyvédi munkadíja, 50.000.-Ft! Adatküldéssel>> Időpontfoglalás>>
Vissza:
Tartási és Életjáradéki szerződés
A Tartási szerződés.
6:491. § [Tartási szerződés]
(1) alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.
6:492. § [A tartásra kötelezett kötelezettsége]
A kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
Az életjáradéki szerződés
6:497. § [Életjáradéki szerződés]
(1) Szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
(2) Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.
(3) Életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.
Felhívom figyelmüket kedves Olvasómnak, hogy minden esetben tanulmányozzák át alaposan a szerződés azon pontjait, amelyben arról esik szó, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a járadékfizetésre kötelezett nem fizet, valamint figyeljenek arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szerepeljen, hogy az eredeti tulajdonost haláláig használati jog és életjáradéki jog illeti meg. Lényeges, hogy a tulajdoni lapon a szerződő feleken kívül harmadik fél neve nem szerepelhet.
További részleteket lásd a PTK. hatodik könyv, kötelmi jog, vagy
Foglaljon időpontot jogi tanácsadásra +36-20-354 8963
TÁRSASÁGI szerződés
2013. évi V. Tv. (új PTK.) Harmadik könyv. A JOGI SZEMÉLY II. rész
A létesítő okirat
3:5. § [A létesítő okirat tartalma]
A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni
a) a jogi személy nevét;
b) székhelyét;
c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
d) a létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) az első vezető tisztségviselőjét.
A létesítő okirat készülhet iratminta alapján (egyszerűsített cégeljárás) vagy az alapítók egyéb megállapodásaival kiegészítve (normál cégeljárás, aminek a cégbírósági illetéke magasabb) A fentieken túlmenően a törvény az egyes társasági formákra vonatkozóan még előír kötelezően szerepeltetendő elemeket.
Vállalkozási szerződés
Ptk. HATODIK könyv, KÖTELMI JOG. XV. Cím, a Vállalkozási típusú szerződések XXXVII. Fejezet.
1. A vállalkozási szerződés általános szabályai
6:238. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
A szerződés kötelező tartalmi elemei.
A vállalkozási szerződés csak akkor jön létre, ha a felek legalább a következőkben megállapodnak: meghatározzák a szolgáltatás tárgyát, annak mennyisége és minősége figyelembevételével. A műszaki leírásban rögzítik a fontosabb adatokat, mely általában a szerződés melléklete. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják. Meg kell határozni a vállalkozói díj összegét, valamint a teljesítési határidőt.
Szerződések Joga
A szerződésekre vonatkozó további információk:
Lehetnek egyoldalú kötelmek , kétoldalú és többoldalú kötelmek. Egyoldalú szerződés esetén csak az egyik fél tartozik szolgáltatással, ilyenek jellemzően az ingyenes szerződések. Kétoldalú kötelmek esetén jellemző, de nem szükségszerű a visszterhesség. Szerződést lehet kötni: szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással. De mégis a legbiztosabb az írás, hisz ez által sok problémát el lehet kerülni. Az írásbeli forma lehet: egyszerű írásbeli forma, minősített írásbeli forma (tanúk, ügyvéd), közokirat forma (bíróság, közjegyző).
telefonon: +36-20-354 8963
