Öröklési jog, végakarat, kötelesrész

Öröklési jog, hagyaték

Tisztelt látogató, ezen az oldalon az öröklési jogszabályokat ismerheti meg.

Ha az öröklési jogszabály nem elég világos, tudunk segíteni.

• Öröklési jogi tanácsadás
•  Öröklési illeték
•  Életjáradéki szerződés készítése, ellenjegyzése.
• Hagyatéki eljárással összefüggő jogi tanácsadás.
• Öröklési jogvitában jogi megoldás. Örökölt közös tulajdon megszüntetése. Pl. Ingatlan ajándékozási vagy adásvételi szerződés.

Öröklési ügyben időpont foglalás telefonon: 06-20-354 8963     vagy      

Jogi tanácsadás Budapesten 10.000.-Ft/megkezdett óra.

Öröklési jogi szabályok

Az új PTK. HETEDIK Könyv öröklési jogszabályaiból, azokat emelem ki, amelyek 2014. március 15.-én megváltoztak.

A törvényes öröklési jog változásai

A törvényes öröklés legjelentősebb változása a

házastárs öröklése.

A házastárs öröklési jogi helyzete az új szabályozási környezetben ahhoz igazodik, hogy az örökhagyó

• leszármazója vagy
• szülője mellett, illetőleg
• egyedül örököl.

Ha leszármazó mellett örököl

holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, az új szabályok

kizárják a túlélő házastárssal szemben a haszonélvezeti jog korlátozását

(megváltását), és ez a jog újabb házasságkötés esetén sem szűnik meg- [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés a) pont] azonban

kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Míg állagörökös – egy gyermekrész erejéig – a hagyaték többi részében

Ha leszármazó nincs

(vagy nem örökölhet) és a házastárs az örökhagyó szülei mellett örököl [Ptk. 7:60. § (1) bekezdés],

megszerzi az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, ezen felül a fennmaradó hagyaték felét örökli .

(Ez utóbbi esetben a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.) [Ptk. 7:60. § (2) bekezdés]

Változások a végintézkedés körébe

A végintézkedés jelentősége megnő, mert részben megkerülhető vele, a törvényes öröklés szabályai folytán létrejövő „kényszerű jogközösség” előfordulásának lehetősége a túlélő házastárs és vele egy sorban öröklő személyek (leszármazó, szülő) között.
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy (Ptk. 7:12. §)

az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon,  és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék .

 Az írásbeli magánvégrendelet általános érvényessége:

egyrészt elegendő a   készítés helyének a feltüntetése,

másrészt az örökhagyó által saját kezűleg írt,   un. holográf [Ptk. 7:17. § (1) bek. a) pont] végrendelet esetén elegendő az utolsó lap aláírása.

Új fajtája a közös végrendelet,

mert más szabályok érvényesülnek: szükséges a másik házastárs nyilatkozata [Ptk. 7:23. § (2) bek. a) pont] is.

A szóbeli végrendeletre

kivételesen akkor van lehetőség, ha az örökhagyó nem tehetett írásbeli végrendeletet (vö. 7:20. §). Emellett a hatályát szűkíti 30 napra (7:45. §).

Feltétel, hogy a bíróság meg tudja állapítani a szóbeli végrendeletről, hogy az érvényes és létrejött.

Pl. a megfogalmazó, a szerkesztő és a leíró közreműködőnek minősül. Azaz a nekik szóló, vagy az ő hozzátartozójuknak adott juttatás érvénytelen lesz [Ptk. 7:19. § (1) bek.].

Ettől eltérő új rendelkezés a Ptk. 7:19. § (4) bekezdése: a jogi személynek rendelt juttatásban közreműködőnek kell tekinteni a rendelkezésben foglalt személyi kört.
A Ptk. 7:24. § szerint a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy

az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson.

Ez a rendelkezés nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.

Utóörökös:

Az örökösnevezésnek új szabálya az utóörökös nevezésének a lehetősége. Egyrészről akkor, ha az elő örökös a házastárs vagy helyettes gyámrendelés történik [Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdés]. Ilyenkor van rá lehetőség, hogy egyben nevezzen meg másodsorban is örököst. Az elő örökös visszterhes ügyleteket megkötheti, illetőleg a szokásos mértékű ajándékot meg nem haladó adományokat tehet. Csak ebben a körben illeti meg az elő örököst a rendelkezési jog.

Változások a kötelesrész szabályaiban

Kötelesrész fogalma: a hagyatékban történő részesedés minimuma.

1. A kötelesrészre jogosult nem tekinthető örökösnek,

és igénye ugyan az örökhagyó halálával keletkezik, de az nem a hagyatékkal szemben, hanem a hagyatékban részesítettekkel szemben érvényesíthető (Ptk. 7:76. §).

A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el.

2. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor

az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne

(Ptk. 7:75. §). A felsorolt személyek a törvény sorrendjében jogosultak a kötelesrészre, ha őket az örökhagyó nem tagadta ki. A kitagadás az örökhagyónak a végintézkedésben tett nyilatkozata, amellyel a kötelesrészre jogosultat valamely a törvényben meghatározott és a végintézkedésben kifejezetten megjelölt okból megfosztja a kötelesrésztől. Ha a kitagadás érvényes vagy az megbocsátás miatt nem válik érvénytelenné [vö. Ptk. 7:79. § (1) bekezdés], illetőleg hatálytalanná [vö. 7:79. § (2) bekezdés] a jogosult a kötelesrészre nem tarthat igényt. A kitagadásnak csak a törvényben meghatározott okokból van helye. Az új Ptk. 10 kitagadási okot nevesít: 7:78. § (1) bekezdés a)–g) pontjai, és a 7:78. § (2)–(4) bekezdései. Új eleme a kitagadási okoknak a durva hálátlanság.

3. A kötelesrész alapja továbbra is a hagyaték tiszta értéke,

valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke [Ptk. 7:80. § (1) bekezdés]. Új rendelkezés a Ptk.-ban, hogy a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét.

4. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész harmada.

Örökségről lemondás vagy visszautasítás

Örökségről lemondás:

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Lemondani tehát csak az örökhagyó életében és szerződéssel lehet.

Örökség visszautasítás:

A visszautasítás az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni. Csak a teljes hagyatékot lehet visszautasítani, külön csupán a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését lehet visszautasítani, ha a visszautasító nem foglalkozik hivatás szerűen mezőgazdasági termeléssel.

Föld öröklése

2023.01.01.-én annyiban változott, hogy csak egy személynek célszerű örökölni a földet, mert 5 éven belül el kell adnia az egyiknek. Ha nem idegeníti el, az államra száll. (nem osztódjon tovább a föld)

Végrendelettel csak földműveléssel foglalkozó egyén juthat földtulajdonhoz.

AJÁNLATKÉRÉS