Családjog, válóper következményei
Vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés, tartásdíj
A C S A L Á D J O G foglalkozik legfontosabb élethelyzeteinkkel.
Házasságkötés, gyermeknevelés, vagyonszerzés valakivel közösen.
A statisztikai adatok, azt mutatják, hogy a megkötött házasságok több mint fele válással végződik. Ekkor új helyzetet kell megoldani.
Tisztelt Látogatóm, a 2013. évi V. törvény a PTK NEGYEDIK könyv, alább részletezett paragrafusaiban, megtalálja az Önt érintő jogszabályokat.
Érdemes családjogi ügyvédtől jogi tanácsot igénybe venni. A gondok egy része, megelőzhető, házassági vagyonjogi szerződés (még a bizalom időszakában történő) megkötésével.
Vagy kérjen személyes jogi tanácsot, Budapesten!
V Á L Ó P E R, a házasság felbontása
Ptk. 4:20.§-4:28.§ Érvényesen megkötött házasságot a bíróság kizárólag
– bármelyik házastárs kérelmére („tényállásos bontás”), vagy a
– házastársak közösen benyújtott kérelme („megegyezéses bontás”) alapján bontja fel.
A házasság felbontása iránti pert a házastárs ellen személyesen kell megindítania, keresetlevél benyújtásával. (illetéke 30.000.-Ft.)
A bíróság a házasságot a körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.
Erre akkor van lehetőség, ha a szülői felügyelet gyakorlása, a kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata kérdésében megegyeztek, és egyezségüket a bíróság jóváhagyta.
A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.
A bírósági határozat jogerőre emelkedés napján, a házasság megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnés joghatásai. Válóper lezárása.
A házastársi vagyonközösség megszűnésével a közös vagyon, megosztásra kerülhet. A házastársak vagyonmegosztása, ingatlan esetén jogi képviselő által ellenjegyzett szerződéssel érvényes. VAGYONMEGOSZTÁS>>
Válóperben a jogi képviselet nem kötelező, de célszerű előtte jogi tanácsot kérni. Az ítéletben foglaltak tartós jogi helyzetet hoznak létre, melynek megváltoztatását később csak különös indokolt esetben lehet kérni a bíróságtól.
Jogi tanácsadáshoz időpont foglalása H-p, 9-17-ig, Hívjon!
vagy most Írjon!
Bárhol él telefonon is kaphat jogi tanácsadást, mely csak10.000.-Ft
Szülői F E L Ü G Y E L E T gyakorlása, gyermekelhelyezés.

PTK. 4:146.§-4:177.§
4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]
A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
A házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.
Az egyezség a szülőket mindenkor köti, megváltoztatását bírósági jóváhagyástól számított 2 év letelte után lehet kérni a bíróságtól.
4:167. §[A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
Bírósági döntés törvényi alapelve, hogy a gyermekelhelyezés során mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk.
4:170. §[A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása]
A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult,
vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
A felügyeleti jog megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más személy már nem
Felügyeleti jog iránti perek előtt: jogi tanácsadás, ügyvédi segítség.
(Budapesten, személyes Jogi tanácsadás 20.000.-Ft/megkezdett óra)
H-p, 9-17-ig, Hívjon!
vagy most Írjon!
TARTÁSDÍJ, Gyermektartási per
Családjogi törvény Ptk. 4:213.§-4:222.§
A szülő kötelessége gyermeke eltartásáról gondoskodni.
A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
A szülők megállapodására sor kerülhet a peres eljárásban, de azon kívül is. A gyermektartás díj összege egy gyermekre általában a kötelezett előző évi átlagos jövedelmének 15-25%-a.
A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is. A bíróság csak a szülők megegyezése hiányában dönthet a kérdésről.
– Ha a körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a gyermektartás megszüntetését lehet kérni.
Fő szabály: az egyezségkötést követő 2 év elteltével lehet a bírósághoz kérelmet benyújtani.
A kapcsolattartás és a tartásdíj független egymástól. Nem kielégítő kapcsolattartás, nem lehet indoka a tartásdíj megszüntetésének.
Kapcsolattartás, láthatás
Ptk. 4:178. § – 4:185. §

A Családjogi törvényalapján a gyermeknek joga, hogy szülőjével személyes kapcsolatot tartson fenn.
A gyermekétől külön élő szülőnek viszont nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen.
A gyermeket nevelő szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
Mind a gondozó szülő, aki akadályozza a kapcsolattartást, mind a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti szülői kötelességét.
A kapcsolattartásról – a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében – a gyámhatóság dönt.
Ha házassági vagy gyermek-elhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság helyett 2020.03.01.-től a bíróság gondoskodik. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról.
-Apasági perek>> apaság megállapítása, megdöntése iránti per
GYIK Családjogi kérdések-válaszok,
Dr. Mohos Gábor segítőkész ügyvéd, írásbeli kérdésekre adott jogi válaszai>>


